Mi az osztatlan közös tulajdon Az osztatlan közös tulajdon egy olyan, sokszor nagyobb területű ingatlan vagy ingatlanrész (mind belterületi, beépíthető, mind külterületi ingatlan, illetve termőföld esetén is), aminek több tulajdonosa van – és aminek minden része a tulajdonosok között megoszlik, annak fejében, hogy mekkora a tulajdonosok tulajdoni hányada. 1 Osztatlan közös tulajdon eladása 2 Osztatlan közös tulajdon akkor alakul ki, amikor egy ingatlannak több tulajdonosa is van. Legyen ez abban az esetben, amikor örökléssel jutnak a testvérek ingatlanhoz, vagy amikor többen vásárolnak meg egy adott házat vagy telket, de az esetek sora végtelen. 3 Osztatlan közös tulajdon problémák 4 Az osztatlan közös tulajdon kifejezés azt jelenti, hogy egy dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. Ezt úgy kell értelmezni, hogy a vagyontárgy felett fennálló tulajdonjogot egyszerre több személy gyakorolhatja, de a vagyonelemet alapesetben együttesen, „osztatlanul” használhatják. 5 Az osztatlan közös tulajdon röviden és egyszerűen azt jelenti, hogy egy ingatlannak, teleknek vagy ingatlanrésznek – lehetnek ingóságok is – egyszerre több tulajdonosa van. A tulajdonjoggal rendelkezők létszáma nem korlátozott, és köztük nem feltétlenül egyenlő arányban oszlik meg a közös tulajdon. 6 Az osztatlan közös tulajdon kérdései. Origo. Az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan bérbeadásával, használatával összefüggő kérdések tekintetében sok a gyakorlati bizonytalanság. A D.A.S. JogSzerviz szakértője a közös tulajdonnal kapcsolatos főbb szabályokat mutatja be. 7 Ház osztatlan közös tulajdon megszüntetése 8 Mi az osztatlan közös tulajdon jelentése és hogyan kell értelmeznünk a tulajdoni hányadokat, avagy a tulajdonosok eszmei tulajdonrészét egy. 9 Osztatlan közös tulajdonról akkor beszélünk, ha egy ingatlannak egyszerre több tulajdonosa van. 10 Az osztatlan közös tulajdon lényege azonban éppen az, hogy tulajdonostársak mindegyike jogosult a teljes ingatlan birtoklására és használatára. Bármelyik tulajdonostárs az egész kertet használhatja, legfeljebb a gyakorlatban lehet célszerű megállapodni ennek módjáról. 11 Az osztatlan közös tulajdonra egy lehetséges megoldás az úgynevezett használatmegosztás intézménye, amelyet a gyakorlat hívott életre, és annak jogi természetét a Kúria számos eseti döntésében értelmezte. A Kúria ezt a bírói gyakorlatot gazdagította egy márciusban megjelent újabb határozatában (erről szól majd a cikk második része). 12